Kronológia

1. nap Világosság és sötétség
2. nap Égboltozat (alsó és felső vizek szétválasztása)
3. nap A szárazföld és a növények megteremtése
4. nap Az égitestek megteremtése
5. nap A vízi és égi állatok teremtése
6. nap A szárazföldi állatok és az ember megteremtése
7. nap Isten megszenteli a 7. napot és megpihen

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. ”
– I. Móz 1:1

Kommentár: Amikor a Szentírás kijelenti, hogy “kezdetben”, pontosan nem határolja be az időt. “Kezdetben” csak egy Lény létezett: Isten. A Biblia alapján a világ nem isteni, hanem egy felette álló egyetlen személyes Isten akaratából létezik.

„ A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt és Isten Lelke lebegett a vizek fölött. ”
– I. Móz 1:2

Kommentár: A kietlenség és pusztaság (héber: tohu vabohu), a sötétség tulajdonképpen a semmi, a káosz szemléltetése. Isten Lelkére, a Lélekre használt héber szó (בָּרָא) (kiejtve: rúah), jelentése: lélegzet, lehelet.[1] Isten élő és életet teremtő lehelete mozgott a mindenség felett, amellyel megvalósította a teremtéssel kapcsolatos szándékát. [megj. 1]

Első nap

„ Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap. ”
– I. Móz 1: 3-5

Kommentár: A sötétség és világosság szétválasztása valószínűleg azt jelenti, hogy e napszakok váltakozásának szabályszerűsége azelőtt hiányzott.

Második nap

„ Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket! Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. ”
– I. Móz 1: 6-8

Kommentár: A Földet eddig víz és sűrű páraburok vette körül. A második napon a légkör (héber: רָקִיעַ râki’â → égbolt) lett megteremtve, hogy a páraburok (felső vizek) ne érjen össze a tengerrel (alsó vizek), hanem közte tiszta levegő legyen. A légkör a Föld védőrétege, amely többek között a becsapódó meteorok és a nap bizonyos sugarai ellen is véd.

A levegő és a víz – a fényhez hasonlóan – az élet legnélkülözhetetlenebb feltételei. A levegő olyan láthatatlan anyag, amelytől ha pár percre megfosztanának minket, elpusztulnánk. A víz szintén meghatározó bázisa az élet minden formájának. Vizet ezért nem csak az óceánokban és tengerekben találunk, hanem mindenütt. A Mars széles síkságaihoz, a Hold kősivatagaihoz vagy a Merkúr krátereihez képest még a Föld mai sivatagai is nedves szivacsnak számítanak.

10 000 méter magasságban mindig mínusz 45-50 °C körüli a hőmérséklet. Ilyen szélsőséges hideg életbevágóan fontos az 5 és 20 km közötti légrétegekben. Ebben a magasságban a vízgőz jégkristályokká fagy, melyek először megnövekednek, majd a nehézségi erő hatására lesüllyednek. Ez a mechanizmus mintegy blokádszerűen megakadályozza a vízgőz elpárolgását a világűrbe. A Föld több ezer év alatt sem szárad ki.

Harmadik nap

„ Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a szárazföld! És úgy történt. Azután elnevezte Isten a szárazföldet földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: különféle füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk van. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. ”
– I. Móz 1: 9-13

Kommentár: A Földet eddig még víz borította – ahogy olvastuk – és most jelentek meg a szárazföldek.

A szövegből nem derül ki, hányféle növényt teremtett Isten, az viszont egyértelmű, hogy kezdettől fogva számos, különféle növény létezett. Mindenesetre egyetlen fajt sem ismerünk, amelyik az írott történelem korában fejlődött ki, viszont ez idő alatt nagy számban haltak ki. A Szentírás világosan közli, hogy nem egy közös ősből evolválódott minden növény – ami az evolucionista biológia alapvető feltétele, hogy a növények is közös őstől erednek -, hanem különféle növények lettek egyszerre megteremtve.

A teremtés azért “jó”, mert Istennek a műve, megfelelt annak a célnak, amire Isten rendelte. Tökéletesen jött létre.

A kreacionisták szerint a teremtés után az egész Föld paradicsom volt, nem voltak sivatagok,[3][4] vagy hideg sarkvidéki éghajlat. A földgolyó legnagyobb részén trópusi klíma uralkodott, amely egészen a magas szélességi körökig ért; a szárazföldek pedig gyönyörű zöldek voltak, még a sarkkörökön is – ahogy ezt a mai tudomány is felfedezi a Föld korai korszakáról.[5][6]

Negyedik nap

„ Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre! És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap. ”
– I. Móz 1: 14-19

Kommentár: A teremtés eddigi leírása alapján a természet és a világ rendjét, törvényeit Isten jelölte ki.

Ötödik nap

„ Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt! És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle úszó élőlényeket és a különféle madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizét; a madarak is sokasodjanak a földön! Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. ”
– I. Móz 1: 20-23

Kommentár: Isten sokféle élő szervezetet teremtett az ötödik napon. Nincs említés olyan közös ősről, amitől származott volna minden faj (evolúció).

Hatodik nap – Az ember megteremtése

„ Azután ezt mondta Isten: Hozzon elő a föld különféle élőlényeket: különféle jószágokat, csúszómászókat és vadállatokat! És úgy történt. Megalkotta Isten a különféle vadállatokat, a különféle jószágokat és a különféle csúszómászókat. És látta Isten, hogy ez jó. Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik.

Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.

(Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre Isten. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát.)

(Isten nyomatékos utasítása ellenére Éva megkóstolta a tiltott fa gyümölcsét, majd Ádámot is megkínálta azzal.)

Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen! Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek! Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.
”
– I. Móz 1: 24-31

„ Amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a földet megművelje. Akkor forrás fakadt a földből, és mindenütt megöntözte a termőföld felszínét. Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élő lény. ”
– 1. Móz. 2: 5-7

„ Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember elnevezi Így adott az ember nevet minden jószágnak, az égi madaraknak és minden vadállatnak, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből kivett oldalbordát az Úristen asszonnyá formálta, és odavezette az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. ”
– 1. Móz. 2: 18-23

Kommentár: A Genezis 1-2. fejezete az ember megteremtésének két változatát mondja el.
Az első változatban – az első fejezetben – Isten egyszerre teremti a férfit az asszonnyal.
A második változatban – a második fejezetben – bizonyos időt tételez fel a férfi és a nő megteremtése között.

Hetedik nap

„ Így készült el az ég és a föld és azok minden serege. A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. Ez az ég és a föld teremtésének története. ”
– 1. Móz. 2: 1-4

Kommentár: A szöveg Istenről emberi módon, antropomorfisztikusan beszél akkor, amikor úgy tünteti fel, hogy a hetedik napon ő is megpihen. Isten egyszerre az örök tett és örök nyugalom. A világ teremtése és fenntartása nem jelent számára külön “munkát”.

A hetedik napot Isten megszentelte és elkülönítette teremtő tettének emlékeztetőjeleként. Mózes II. könyve alapján ezért foglalta bele azt a Tízparancsolatba.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bibliai_teremtéstörténet

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus, héberül: ישוע‎ (Betlehem, i. e. 4 körül – Jeruzsálem, i. sz. 30–33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése. A 2. század elejétől kezdve a teológusok már az ókeresztény egyházról beszélnek. (ezt az időszakot lásd ott) A keresztény szó Krisztus neve után a Krisztiánusz szóból származik, ami azt jelenti, hogy krisztusi. Így nevezték már a legkorábbi korban Jézus Krisztus követőit, akik krisztusi életet éltek. A zsidók nazarénusoknak is hívták őket, Jézus származási helye, Názáret után.

A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, melyet a hitük megvallása és megélése miatt szenvedtek el. Szoros értelemben a Római Birodalomban, az első három század során lezajlott üldözések összefoglaló elnevezése, melynek Nagy Constantin római császár vetett véget a 313-ban kiadott milánói ediktummal.

A keresztényüldözés elsődleges oka a vallási türelmetlenség, ami mögött gyakran a politikai ideológia mássága húzódik meg.

Az üldözés koronként és országonként többféle formát ölthet: a nyílt pogromoktól kezdve, a szervezett üldözésen át, a burkoltabb lejárató kampányig széles a paletta. A keresztényüldözés speciális esete, amikor egy keresztény egyház üldöz más, riválisnak tartott keresztény csoportokat (inkvizíció).

Caravaggio: Péter apostol keresztre feszítése (egy legenda szerint Pétert a saját kérésére fejjel lefelé feszítették a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban)

A brit külügyminisztérium felkérésére 2019-ben végzett kutatás megállapítása szerint: „A kereszténység a legveszélyeztetettebb vallási felekezet, amelynek tagjait a Közel-Keleten már-már az eltűnés esélye is fenyegeti.” Egyes vélemények és elsősorban jobboldali, keresztény weboldalak szerint napjainkban fokozódik a keresztény vallás híveinek üldözése szerte a világban.  Világfigyelő listáján (World Watch List) az Open Doors nevű keresztény emberi jogi nonprofit szervezet rendszeresen kimutatást közöl azokról az országokról, ahol a mintegy negyedmilliárd keresztény üldözése a legszélsőségesebb formában zajlik.  A német evangélikus egyház a keresztényeket a világ leginkább üldözött vallási közösségének tekinti, mivel az iszlám világban megnőtt a fundamentalisták befolyása.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztényüldözés

I. (Szent) István (születési nevén: Vajk, latinul: Sanctus Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta [4] és Magyarország fővédőszentje lett.

Magyar Királyság 1000-től 1918. november 16-ig, majd 1920. március 1-jétől 1946. február 1-jéig a történelmi magyar állam hivatalos elnevezése. A királyság államformaként I. István megkoronázásával jött létre a Kárpát-medence területén a honfoglalástól fennálló Magyar Fejedelemség folytatásaképp. A középkori latin terminológiában a királyság államformáját regnumnak nevezték. A hungarus népnév szótöve a legvalószínűbb elmélet szerint az onogur népnévből ered,[1] így a latin forrásokban a királyság neve: Regnum Hungariae lett.[2] Az ország az erős német fenyegetettség ellenére is lépést tartott az európai fejlődéssel, és a 14. századra nagyhatalmi pozícióba került. Ez azonban I. (Nagy) Lajos után gyorsan leépült, majd az 1479-es kenyérmezei csata felvezetésével 1521-től megkezdődött a török háborúk kora, amely két évszázadnyi hátrányba hozta Magyarországot Európával szemben.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Királyság

I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), elterjedt nevén Mátyás király, Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinus, olaszul: Mattia Corvino, románul: Matia Corvin, csehül: Matyáš Korvín, horvátul: Matija Korvin.

Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására hivatalosan Székesfehérvárott 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (epitheton ornansa) az Igazságos. A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi.

Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek.

Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie.

Politikája mellett személyiségének megítélése sem egységes: hatalmas adókat rótt ki az alattvalókra, a beszedett pénzt nem mindig a deklarált célra költötte, uralkodása vége felé koncepciós eljárásoktól sem riadt vissza azért, hogy az utódlását biztosítsa. Személyisége nem tartozott a leginkább szerethetőek közé, viszont egyértelműen a 15. század kiemelkedő magyar politikusa volt.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Mátyás_magyar_király

A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699). A török hódoltsági terület a mai Magyarország területének zömét, valamint a mai Horvátország és Szerbia északi részét foglalta magában (Délvidék). A Temesköz (a mai Szerbia és Románia területén) hol a török hódoltsághoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.

Samuel Birley Rowbotham (1816 – 1884. december 23., London) angol feltaláló és író, aki a Zetetic Astronomy című művet írta: Earth Not a Globe című könyvét Parallax álnéven. Műve eredetileg 16 oldalas pamfletként jelent meg  , majd később könyvvé bővült (1865).

Rowbotham módszere, amelyet ő zetikus csillagászatnak nevezett, a Földet egy lapos korongként modellezi, amelynek középpontja az Északi-sarkon van, és amelyet kerületén jégfal határol, a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok pedig csak néhány ezer mérfölddel a Föld felszíne felett mozognak.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Samuel_Rowbotham

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.[4] Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa.

Antant hatalmak:

• Nagy-Britannia
• Franciaország
• Oroszország*
• Japán
• Olaszország
• Románia
• USA
• Szerbia (győztesek)

Központi hatalmak:

• Németország
• Osztrák-Magyar Monarchia
• Törökország,
• Bulgária

*1917-ben kilépett

Háborúba lépés időpontja:

Szerbia 1914. 7. 28.
Osztrák-Magyar Monarchia 1914. 7. 28.
Németország 1914. 8. 1.
Orosz Birodalom 1914. 8. 1.
Franciaország 1914. 8. 3.
Nagy-Britannia 1914. 8. 4.
Belgium 1914. 8. 4.
Montenegró 1914. 8. 7.
Török Birodalom 1914. 10. 29.
Olaszország 1915. 5. 23.
Bulgária 1915. 10. 14.
Románia 1916. 8. 27.
USA 1917. 4. 6.
Görögország 1917. 7. 29.

Forrás: http://mek.niif.hu/00000/00056/html/258.htm

Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Jogi szerepe alapján az Alaptörvény összes korábbi alkotmányunkhoz hasonlóan alkotmánynak számít, elnevezésétől teljesen függetlenül. 2018. június 29-től hatályos szövege egységes szerkezetben a Magyar Közlöny 100. számában jelent meg.[1]

Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alaptörvény magát nem tartja jogszabálynak, a legmagasabb szintű jogforrás, minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza, így az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes.

Írott magyar alkotmányok és az Alaptörvény:

Az 1919-es Tanácsköztársaság alkotmánya
Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya
Az 1989. évi rendszerváltás alkotmánymódosítása
A 2012-es Alaptörvény

Nemzeti hitvallás:
A törvény preambuluma a Nemzeti hitvallás, amely a magyar államot Szent István király örökségének tekinti. Kinyilatkozza többek közt:

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_alaptörvénye

A trianoni békeszerződés[6] (magyar forrásokban gyakran békediktátum, illetve kényszerszerződés, békeparancs) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.[7]

A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.[1]

Az elméletet Georges Lemaître (1894–1966) belga pap, a Leuveni Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára dolgozta ki először 1931-ben „ősatom” név alatt.

Fontosabb dátumok a második világháborúban és előtte

1920. 3. 1. Horthy kormányzó lesz
1920. 6. 4. trianoni békeegyezmény
1922. 10. 26. Marcia su Roma; Mussolini hatalomra kerül
1924. 1. 21. Lenin meghal
1931. 9. 18. Japán betör Mandzsúriába
1932. 7. náci győzelem a Reichstag-választásokon
1933. 1. 30. Hitler kancellár lesz
1933. 2. 27. a Reichstag felgyújtása
1933. 3. 5. parlamenti választások: 44% a nácikra
1934. 6. 30. a hosszú kések éjszakája
1935. 1. 13. a Saar-vidék szavazással Németországhoz kerül
1935. 9. 15. megvonják a német zsidók állampolgári jogait
1935. 10. 2. Olaszország megtámadja Abesszíniát
1936. 7. 18. Franco lázadása; spanyol polgárháború
1936. 10. 25. Berlin-Róma-tengely
1936. 11. 25. német-japán antikomintern paktum
1938. 3. 12-13. az Anschluss
1938. 3. 29. az első magyar zsidótörvény
1939. 3. 14-15. a nácik elfoglalják Cseh- és Morvaországot
1939. 3. 28. Madrid Franco kezére jut
1939. 4. 7. Olaszország megtámadja Albániát
1939. 8. 23. szovjet-német megnemtámadási szerződés
1939. 9. 1. (4 óra 45 perc) Németország lerohanja Lengyelországot;
kitör a világháború
1939. 9. 3. Anglia és Franciaország hadat üzen
1939. 9. 17. a szovjet csapatok benyomulnak Lengyelországba
1939. 10. 1-2. Lengyelország keleti részeit a Szovjetunióhoz csatolják
1939. 10. 8. Nyugat-Lengyelország náci bekebelezése
1939. 11. 30. a Szovjetunió megtámadja Finnországot
1939. 4. 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát
1940.5.10.-6.22. Belgium, Hollandia és Franciaország legyőzése
1940. 6. 10. olasz hadüzenet Franciaországnak és Angliának
1940. 6. vége a Szovjetunió megszerzi Besszarábiát és Észak-Bukovinát
1940. 8-10. az angliai csata
1940. 8. eleje a Szovjetunió bekebelezi a balti államokat
1940. 8. 10. Hitler tengeralattjáró-háborút hirdet Anglia és társai ellen
1940. 8. 30. Magyarország kapja Észak-Erdélyt
1940. 9. 27. német-japán-olasz háromhatalmi egyezmény
1940. 10. 28. Olaszország megtámadja Görögországot
1940. 11. 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1940. 12. 11. barátsági szerződés Magyarország és Jugoszlávia között
1941. 2. 14. Rommel partra száll Tripolinál
1941. 4. 6. náci támadás Jugoszlávia és Görögország ellen
1941. 4. 11. magyar benyomulás a Délvidékre
1941. 4. 13. szovjet-japán semlegességi szerződés
1941. 5. 5. Etiópia felszabadulása az olasz uralom alól
1941. 6. 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót
1941. 6. 27. Magyarország megtámadja a Szovjetuniót
1941. 6. 12. szovjet-angol együttműködési szerződés
1941. 8. 10. Churchill és Roosevelt aláírja az Atlanti Chartát
1941. 9. 29. a Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához
1941. 12. 6. sikeres szovjet ellentámadás indul Moszkvánál
1941. 12. 7. Pearl Harbor lerombolása; az USA hadba lép
1942. 1. 1. az ENSZ, az antifasiszta koalíció kiáltványa
1941. 5. 30-31. ezer gépes angol bombatámadás Köln ellen
1942. 6. 3-7. japán vereség a Midway-szigeteknél
1942. 8. 19.-1943. 2. 2. a sztálingrádi csata
1942. 10. 2. Montgomery áttöri Rommel állásait El-Alameinnél
1942. 11. 8. szövetséges partraszállás Észak-Afrikában
1943.1.12.-2.9. a 2. magyar hadsereg elpusztul Voronyezsnél
1943. 1-3. náci kísérlet a jugoszláv partizánmozgalom felszámolására
1943. 3. 2. japán vereség a Bismarck-szigeteknél
1943.4.19.-5. 16. a varsói gettófelkelés
1943. 5. 13. a tengelycsapatok fegyverletétele Észak-Afrikában
1943. 7. angol-amerikai partraszállás Szicíliában; kudarc Kurszknál
1943. 9. 8. az olasz fegyverszünet nyilvánosságra hozása
1943. 9. 18. megalakul az északolasz fasiszta köztársaság
1943.11.28.-12.1. a nagykoalíció tanácskozása Teheránban
1944. 1. Japán visszahúzódik a belső védelmi körre
1944. 3. 19. a nácik bevonulnak Magyarországra
1944. 6. 6. a normandiai partraszállás
1944. 6. 18. az USA elfoglalja a Mariana-szigeteket
1944. 6. 23. megindul a szovjet támadás Belorussziáért
1944. 7. 20. merénylet Hitler ellen
1944.8.1.-10.2. a varsói felkelés
1944. 8. 19-25. a párizsi felkelés
1944. 8. 23. Románia kiugrik a háborúból
1944. 8. 29. a szlovák nemzeti felkelés
1944. 9. 5. a Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának
1944. 9. 9. antifasiszta népi megmozdulás Szófiában
1944. 10. 15. Horthy kiugrási kísérlete; nyilas hatalomátvétel
1944. 10. 20. Belgrád felszabadítása
1944. 12. 16. náci ellentámadás az Ardennekben
1945. 1. 17. Varsó felszabadítása
1945. 2. 4-11. a nagykoalíció jaltai konferenciája
1945. 2. 13. Budapest felszabadítása
1945. 2. 19. az USA partra száll Ivo Jimán
1945. 4. 4. Magyarország felszabadítása; új csehszlovák kormány
1945. 4. 12. Roosevelt halála
1945. 4. 27. Mussolini kivégzése
1945. 4. 30. Hitler öngyilkossága
1945. 5. 2. Berlin eleste
1945. 5. 9. Németország feltétel nélkül kapitulál; a háború véget ér Európában
1945.7.17.-8.2. a potsdami értekezlet
1945. 8. 6. az USA atombombát dob Hirosimára; 80 ezer áldozat, a város
háromnegyede elpusztul
1945. 8. 8. a Szovjetunió hadat üzen Japánnak
1945. 8. 9. az USA atombombát dob Nagaszakira
1945. 8. 14. Japán feltétel nélkül megadja magát
1945. 8. vége szovjet hadműveletek a Távol-Keleten
1945. 9. 2. Japán kapitulál; a háború véget ér

A természettudós és a Clarke Orbit kitalálója és sci-fi-író.

Fontosabb művei:

• 2001. Űrodisszeia
• A távoli Föld dalai
• Az idő szeme

A természettudós és a Clarke Orbit
Clarke volt az, aki 1945-ben felvázolta a geostacionárius pálya alkalmazását a távközlésben: az Egyenlítő fölött, harminchatezer kilométeres magasságban pályára állított három, a Földdel szinkronban keringő műholddal megoldható a vezeték nélküli kommunikáció a bolygón. A háború után jelent meg híres cikke: “Extra-Terrestrial Relays – Can Rocket Stations Give Worldwide Radio Coverage?” címmel, a brit Wireless World folyóiratban. 1954-ben javasolta az USA meteorológiai hivatalának, hogy használjanak műholdakat az időjárás előrejelzéséhez.

Huszonöt évvel később elképzelése megvalósult (1970), azóta műholdakkal biztosítják a tengerhajózás, a légi közlekedés navigációját, telefonok, internet, személyhívók, tv-műsorszórás globális működését. Hosszú éveken át együtt dolgozott amerikai kutatókkal és mérnökökkel műholdak és földi állomások kiépítésén. A geostacionárius pályát az International Astronomical Union (Nemzetközi Csillagászati Szövetség) róla nevezte el The Clarke Orbitnak.

Kutatta a Nagy Korallzátony víz alatti világát is. Legutóbbi ötlete volt a rakétáknál lényegesen olcsóbb űrlift, a NASA már foglalkozik a megfelelő anyag keresésével.

Mindig a megbékélés ügyét propagálta hányatott sorsú választott hazájában, amiért 1994-ben (77 éves ) még Nobel-békedíjra is felterjesztették. Később pedig egy rendkívül csúnya, ám végül teljességgel alaptalannak bizonyuló pedofília-vád hercehurcáit követően 2000-ben az angol királynő lovaggá ütötte.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_C._Clarke

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca,[2][3] amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.[4]

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.[5] Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a szovjet Munkás-paraszt Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek.[6] Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.[7] A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer,[8] más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.[9]

1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást[10] és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.[11] Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.[12]

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/1956-os_forradalom

Covid19 megjelenése óta nagyon sok idő telt el és nagyon sok információhoz jutottál mindenféle médiumok által, ha szeretted volna ha nem. Ezek után nekünk nyilvánvaló mi történt vajon neked is nyilvánvaló?