Minden szervezet úgy született, hogy valakik megalapították. Az emberi civilizáció is csak egy szervezet, és mindaz igaz rá, ami igaz a többi nagy szervezetre. Az emberiség történelmének legnagyobb titka, hogy miként keletkezett a civilizáció, kik alapították, milyen szabályokat követve épült fel, és hogyan működik valójában.
Ez olyan hatalmas titok, amelyről egyetlen szó sem egyik az írott történelemben, és amelynek létét a történészek még csak fel sem tételezték. A történelem hajnalán a civilizációt egy csoport hozta létre. A civilizáció úgy épül fel, hogy központilag irányítható legyen, vagyis oly módon van megszervezve, hogy az emberiséget egy szűk érdekcsoport kontroll alatt tarthassa. Kívülálló soha nem ismerhette meg e társaságot, és az emberiségen uralkodó kaszt tagjai közül soha senki nem lett áruló. Egészen mostanáig…
Dr. Julius Andan az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a Mentálhigiénés Világszövetség elnöke. De ő nem csupán a szokásos, illetve ismert munkakörét látja el, hanem annál sokkal mélyrehatóbb feladattal van megbízva: valójában a világon elterjedt ideológiák kialakításának és elterjesztésének (pontosabban elhitetésének) feladatával. Dr. Andan egyik kulcs embere az egész világot irányító vezetői rétegnek, az úgynevezett legfelsőbb kasztnak.
De egy napon árulóvá válik.
Mivel hatalmas mennyiségű titok van a birtokában, a legfelsőbb kaszt hajtóvadászatot indít ellene, a lehető legbrutálisabb hajtóvadászatot, melyet ember eddig még csak elképzelni sem tudott.
Az elme gyilkosai Duncan Shelley híres Kunoichi trilógiájának 1. része. A regény műfaját tekintve politikai thriller. Tele akcióval, izgalmakkal és fordulatokkal. Ezen felül a részletesen kidolgozott, apró technikai részletek nem csak a laikus olvasókat ragasztja oda a könyv lapjaihoz. És mindehhez járul egy igen érdekes és egyben igen elgondolkodtató üzenet.
Az Elme Gyilkosai Hangoskönyv 01 Rész – Duncan Shelley
„Megdöbbentő történet. Úgy tűnik, regényt olvasunk, közben folyton él bennünk a nyugtalanító érzés, hogy mindez valóság, kegyetlen realitás. Nem szeretnénk, ha így lenne – de Shelley könyvét olvasva nem szabadulhatunk az érzéstől, hogy mi is résztvevői vagyunk ennek a játszmának.”
– Nemere István, író