200 bizonyíték arra, hogy a föld nem egy forgó gömb!

200 bizonyíték arra, hogy a föld nem egy forgó gömb!Amikor először hallottam a ‘Laposföld elméletről’ talán ugyanazokat az érzéseket éreztem mint a kedves olvasó. Megmosolyogtatott az emberi butaság egy újabb szintje és a posztmodern kor trollkodásának tartottam.

Előszó a magyar kiadáshoz

Nyitott személyiség lévén viszont szerettem volna megérteni ezen elvetemült ‘Laposföldesek’ gondolkodását, megrögzött analitikusként rájönni a pszichéjük hibás kapcsolásaira. Ami először szíven ütött az a ‘Gömbföldesek’ pökhendi, lenéző megvetése és gúnya volt ezen másképp gondolkodókkal szemben. Számomra úgy tűnt, talán a középkor alkimistáinak drámája éledt fel új köntösben…

Megdöbbentett az indulat amplitúdója és felkeltette bennem az együttérzést. Valamelyest ismerve a psziché működését és tudván, hogy a düh és a harag forrása többnyire a saját elménk zárlata, most már végérvényesen meg akartam érteni mi az a dolog ami ezt kiváltja az átlag gondolkodókban.

Ekkor kezdődött életem legcsodálatosabb szellemi utazása.

Megkezdtem a Laposföld elmélet azaz a geocentrikus világkép tanulmányozását. Ezen az úton találkoztam Eric Dubay írásaival. Lenyűgözött ennek a fiatalembernek a racionalizmusa és bátorsága, ami végig áthatja az írásait.

Műveiben nyoma sincs ködös fantáziálásoknak, hanem a logika és racionalitás, fizika és matematika pengeéles kardjával választja el az igazat a hamistól.
Ebben a könyvben 200 támpontot találunk annak bizonyítására hogy a tudományt 500 éve tudatosan térítették el és a táguló, forgó, pörgő, száguldó kozmoszt tudománynak álcázva plántálták el az emberiség kollektív tudatában. A heliocentrikus világkép és a pörgő gömb ‘bolygó’ alapjaiban, kiindulópontjaiban minden tudományos megalapozottságot és empirikus megtapasztalást nélkülöző, az értelmezhetetlenségig túlbonyolított gondolati építmény.

Tudom kemény szavak ezek! De itt áll mindenki előtt a lehetőség, hogy a leírtakkal vitába szálljon. Nem ezen világkép képviselőinek karaktergyilkolása, személyeskedő lenézése által, hanem a fizika és a matematika egzaktumával.

Nyomtatott könyv rendelés!
Vásárlásoddal támogatod a szerző további műveinek fordítását.
https://777media.hu/termekkategoria/konyv

Az első 50 bizonyíték arra, hogy a Föld nem egy forgó gömb

1. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

1) A horizont a megfigyelő körül 360 fokban, a magasságtól függetlenül mindig tökéletesen síkban jelenik meg. Az összes amatőr ballon, rakéta, repülőgép és drón által készített felvétel teljesen sík horizontot mutat, még 20 mérföldes (32 km) magasság felett is. Csak a NASA és más kormányzati „űrügynökségek” hamis fényképei és videói mutatnak görbületet.

2. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

2) A horizont mindig a megfigyelő szemmagasságához emelkedik, tehát soha nem kell lefelé néznünk, akármilyen magasan is vagyunk. Ha a Föld valóban gömb lenne, még ha akármilyen nagy is, magasabbról letekintve a
horizontnak mindig rögzítettnek kellene maradnia, és a megfigyelőnek / kamerának egyre lejjebb kellene fordulnia, hogy láthassa.

3. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

3) A víz természetes fizikája az, hogy kialakítja és megtartja a felszínét. Ha a Föld egy óriási gömb lenne, amely ferdén imbolyog és bolyong a végtelen térben, akkor valóban lapos, egyenletesen sík felületek nem létezhetnének rajta. Mivel azonban a Föld valójában egy kiterjesztett lapos felület, a folyadékok ezen alapvető fizikai tulajdonsága, hogy kialakítják és megtartják a felszínüket, összhangban van a tapasztalatokkal és a józan ésszel.

4. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

4) A folyók a Földön a tengerszint irányába lefelé haladva megtalálják a legegyszerűbb útvonalat, ugyanúgy az északi, déli, keleti, nyugati, valamint az összes többi köztes irányba is. Ha a Föld valóban egy forgó gömb lenne, akkor sok folyónak felfelé is kellene haladni, például a Mississippinek a 3000 mérföldes (kb. 4800 km) útja során 11 mérföldet (kb. 17,7 km) kellene emelkednie, mielőtt elérné a Mexikói-öblöt.

5. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

5) A Nílus egy szakasza ezer mérföldön (kb. 1600 km) át csupán egy láb (kb. 0,3 m) eséssel folyik. A nyugat-afrikai Kongó folyó egyes szakaszai a gömbföld feltételes dőlése és mozgása alapján néha felfelé és néha lefelé futnak. Ugyanez vonatkozik a Paranára, a Paraguayra és más hosszú folyókra.

6. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

6) Ha a Föld egy 25 000 mérföld (kb. 40 000 km) kerülettel rendelkező gömb lenne, amint azt a NASA és a modern csillagászat állítja, a gömbháromszögtan alapján az állóvíz felületének lefelé kell görbülnie mérföldenként 8 hüvelykkel (1,6 kilométerenként 20 cm) szorozva a távolság négyzetével. Ez azt jelenti, hogy az állóvíz egy 6 mérföldes (9,6 km) sáv mentén mindkét végén 6 lábnyit (1,8m) hajlana lefelé a központi csúcshoz képest. Minden alkalommal, amikor ilyen kísérleteket végeztek, az állóvíz tökéletesen vízszintesnek bizonyult.

7. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

7) A földmérőknek, mérnököknek és építészeknek a projektjeik során soha nem kell figyelembe venniük a Föld állítólagos görbületét. A csatornákat, vasutakat, hidakat és alagutakat például mindig vízszintesen vágják és fektetik, gyakran több száz mérföldön át, a görbület számításba vétele nélkül.

8. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

8) A Földközi-tengert és a Vörös-tengert összekötő Szuezi-csatorna 100 mérföld (160 km) hosszú, és nincsenek benne zsilipek. Így a víz a két tenger között folyamatosan áramlik. A megépítéskor a Föld feltételezett görbületét nem vették figyelembe. A csatornát a tengerszint alatt 26 lábbal (7,9 m) egy vízszintes referenciavonal mentén ásták, több tavat keresztezve az egyik tengertől a másikig, és a referenciavonal valamint a víz felülete tökéletesen párhuzamosan fut végig, mind a 100 mérföldön keresztül.

9. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

9) W. Winckler mérnök az Earth Review-ban megjelent publikációjában a következőt állította a Föld állítólagos görbületével kapcsolatban: „Sok éves tapasztalattal rendelkező mérnökként kijelenthetem, hogy ennek figyelembe vétele csak az iskolai könyvekben fordulhat elő. Egy mérnök sem fogadna el semmi ilyesmit. Nagyon sok mérföldnyi távolságokra terveztem vasútvonalakat és csatornákat, és ilyen ráhagyásra még csak nem is gondoltam, és még annál is kevésbé vettem figyelembe. A Föld görbületének számításba vételénél a csatorna első mérföldjére 8 hüvelykkel (20 cm) kell számolni, és a mérföldben számított távolsággal négyzetes arányban növekszik; tehát egy kisebb, mondjuk 30 mérföld hosszú (48 km) hajózható csatorna esetén a fenti szabály szerint 600 láb (183 méter) görbülettel kell számolni. Gondoljunk erre, és bízzunk a mérnökökben, hogy nem lesznek ilyen bolondok. Semmi ilyesmit nem vesznek számításba. Meg sem fordul a fejünkben, hogy 600 láb (183 méter) görbületet számoljunk egy 30 mérföldes (48 km) vasútvonal vagy csatorna egyenes vonalára, mint ahogy nem pazaroljuk az időt a kör négyszögesítésére sem.”

10. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

10) A London and Northwestern Railway vasúttársaság London és Liverpool közötti vonala 180 mérföld (290 km) hosszan fut egyenes vonalban. A vasút legmagasabb pontja félúton van, Birmingham állomásnál, amely mindössze 240 lábbal (73 m) fekszik a tengerszint felett. Ha a Föld valóban gömb alakú lenne, a 180 mérföldes (290 km) vasúti szakasz olyan ívet képezne, amelynek középpontja Birminghamnél egy mérföld (1,6 km) fölé emelkedne, teljes 5400 lábbal (1645 méterrel) London és Liverpool felett.

11. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

11) Egy harmincéves tapasztalattal rendelkező földmérő és mérnök a következőket jelentette ki a Birmingham Weekly Mercury-ben megjelent újságcikkében: „Alaposan ismerem az építészet elméletét és gyakorlatát. Akármilyen bigott is néhány professzorunk az előírt szabályok szerinti mérések alkalmazásában, közismert tény számunkra, hogy ezek az elméleti mérések A GYAKORLATBAN NEM HASZNÁLHATÓAK. Minden mozdonyunkat úgy terveztük, hogy olyan felületen fussanak, amelyek VALÓBAN VÍZSZINTESEK és LAPOSAK. Természetesen vannak lejtők és emelkedők a pályán, de ezeket mindig pontosan meghatározzák és felmérik. Azonban SEMMILYEN, AZ EMBER ÁLTAL ÉPÍTETT GÉP NEM KÉPES MEGBIRKÓZNI olyan emelkedéssel, amely megközelíti a mérföldenkénti nyolc hüvelyket (20 cm 1,6 kilométerenként) és ráadásul, a távolság négyzetével növekszik. Ha Anglia- és Skócia-szerte veszünk két állomást, kijelenthetjük, hogy az összes peron UGYANAZON A RELATÍV MAGASSÁGON VAN. Anglia keleti és nyugati partja közt a távolság kb. 300 mérföld (480 km). Ha a leírt görbület valóban létezne, akkor Rugby vagy Warwick központi állomásainak közel három mérfölddel

(4,8 km) magasabban kellene lenniük, mint a két végpontból húzott húrnak. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor a Királyságon belül nem lenne mozdonyvezető vagy fűtő, aki irányítani tudná ezt a mozdonyt. Csak nevethetünk azokon az olvasóikon, akik meg tudnának bízni bennünk, ha olyan kockázatos üzemet működtetnénk, amelynek során egy gömb ívelt felületén vonatokat járatunk. A vízszintes felszínen található kanyarok is éppen elég veszélyesek, de a függőleges kanyarok ezerszer rosszabbak lennének, és a jelenlegi vasúti járműállományunkat fizikailag lehetetlen lenne ezeken üzemeltetni.”

12. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

12) A Manchester Ship Canal cég a következőt jelentette ki az Earth Review-ban: „A vasút- és a csatornaépítésben szokásos, hogy egy bizonyos referenciaszintre hivatkoznak, amely névlegesen vízszintes, és ezt minden szakasznál feltűntetik. Nem az a gyakorlat, hogy a beruházások tervezésekor figyelembe vennék a Föld görbületét.”

13. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

13) A 19. században a francia M. M. Biot és Arago egyik kísérletük során egy erős fényszóró felülettel rendelkező fényforrást helyezett el a spanyolországi Desierto las Palmas csúcsán, amely látható volt az Ibiza szigetén fekvő Campreyből. Mivel a két pont magassága azonos, és a köztük lévő távolság közel 100 mérföld (kb. 160 km), ha a földgömb kerülete 25 000 mérföld (40 000 km), akkor a fénynek több mint 6600 lábbal, azaz egy és negyed mérfölddel (2000 m) kellett volna a látóhatár alatt maradnia!

14. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

14) Portlock alezredes a kísérlete során Szent György-csatorna 108 mérföldes (174 km) hosszán, több állomáson keresztül durranógázas Drummond fényeket és heliosztátokat használt a Nap sugarainak visszaveréséhez. Ha a Föld tényleg egy 25 000 mérföld (40 000 km) kerületű gömb lenne, akkor Portlock fényének másfél mérfölddel (2,4 km) rejtve kellett volna maradnia a görbület alatt.

15. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

15) Ha a Föld valóban egy 25 000 mérföld (40 000 km) kerületű gömb lenne, a repülőgépek pilótáinak folyamatosan lefelé kellene korrigálniuk a magasságukat, hogy ne repüljenek ki egyenesen a „világűrbe”. Ha egy pilóta átlagos, 500 mérföld / órás (kb. 805 km/h) utazósebességnél egyszerűen csak tartani szeretné a magasságot, ahhoz folyamatosan lefelé kellene irányítania a gép orrát, és percenként 2 777 lábnyit (846 m) kellene süllyednie. Ellenkező esetben, kompenzáció nélkül, a pilóta egy óra elteltével a vártnál 31,5 mérfölddel (kb. 50 km) magasabban repülne.

16. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

16) Az „Airy’s Failure – Airy kudarca” néven ismert kísérlet bebizonyította, hogy a csillagok mozognak a mozdulatlan Földhöz viszonyítva, nem pedig fordítva. Megtöltött egy távcsövet vízzel, hogy ezzel lelassítsa benne a fény sebességét, majd ebből kiszá- mítsa a csillagfénynek közvetlenül a csőben való haladásához szükséges dőlést. Airy nem tudta bebizonyítani a heliocentrikus elméletet, mivel a csillagfény már eleve, változtatás nélkül is a megfelelő szögben esett be, így végül a geocentrikus modell bizonyult helyesnek.

17. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

17) Az „Olbers Paradoxon” szerint, ha a milliárdnyi csillag mind egy-egy nap lenne, akkor az éjszakai égbolt teljesen fényes lenne. Amint azt Edgar Allen Poe mondta: „Ha a csillagok sora végtelen lenne, akkor az ég folyamatos fényes hátteret mutatna, mivel egyáltalán nem lenne benne olyan pont, ahol ne lenne egy csillag.” Valójában Olber „Paradoxonja” nem is paradoxon, ahogy George Airy kísérlete sem volt „kudarc”. Inkább mindkettő kiváló cáfolata a Nap körül forgó gömb modelljének.

18. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

18) A Michelson-Morley és a Sagnac kísérletek megpróbálták megmérni, hogy hogyan változik a fény sebessége a Föld feltételezett űrbeli mozgása következtében. A különböző helyszíneken, minden lehetséges irányban elvégzett mérések után nem észleltek semmiféle jelentős változást, és ezzel ismét bizonyították a mozdulatlan Földhöz kapcsolódó geocentrikus modellt.

19. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

19) Tycho Brahe a saját idejében híres kritikusa volt a heliocentrikus világképnek, mivel azt állította, hogy ha a Föld forogna a Nap körül, akkor 6 hónap elteltével már mindenképpen látnunk kellene a csillagok relatív helyzetének a változását. Azt állította, hogy a csillagoknak látszólag távolodniuk kellene egymástól amikor a Föld közelebb kerül hozzájuk, és látszólag közeledniük egymáshoz, amikor a Föld messzebb kerül tőlük. Valójában azonban, miután a Föld a Nap körüli állítólagos pályáján megtesz 190 000 000 mérföldet (305 775 360 km)a csillagok parallaxisában egyetlen hüvelyknyi eltérést sem lehet észlelni: mindez bizonyítja, hogy egyáltalán nem mozdultunk el.

20. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

20) Ha a Föld valóban folyamatosan, több mint 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, a függőlegesen fellőtt ágyúgolyóknak és más lövedékeknek egy jelentősen nyugatabbra fekvő pontnál kellene leesniük. Valójában azonban, amikor ezt megvizsgálták, a függőlegesen lőtt ágyú- golyók átlagosan 14 másodpercig emelkedtek, majd 14 másodpercig estek a föld felé, legfeljebb két lábnyi (0,6 m) távolságra csapódva be az ágyútól, gyakran közvetlenül vissza az ágyúcsőbe.

21. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

21) Ha a Föld valóban folyamatosan, több mint 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, akkor a helikoptereknek és a hőlégballonoknak elég lenne egyszerűen a Föld felszíne felett lebegni, és ott bevárhatnák, amíg a célállomásuk megérkezik hozzájuk!

22. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

22) Ha a Föld valóban folyamatosan, több mint 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, a Red Bull sztratoszféraugrás során az Új-Mexikó felett 3 órán keresztül emelkedő Felix Baumgartnernek, 2 500 mérföldnyire (4 000 km) nyugatra kellett volna leérkeznie a Csendes-óceánba. Ehelyett a felszállási ponthoz képest néhány tucat mérföldnyire keletre landolt.

23. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

23) A gömbhívők gyakran állítják, hogy a „gravitáció” varázslatosan és megmagyarázhatatlanul tökéletes szinkronban húzza magával a föld teljes légkörét egy meghatározatlan magasságig bezáróan, ahol ez a fokozatosan gyorsabban forgó légkör át nem adja a helyét a nem forgó, garvitációmentes, végtelen légüres térnek. Az ilyen képtelen elméletekre azonban rácáfol az eső, a tűzijáték, a madarak, a bogarak, a felhők, a füst, a repülőgépek és a lövedékek, amelyek mindegyike nagyon máshogy viselkedne, ha a gömb alakú Föld és a légkör valóban folyamatosan 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna.

24. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

24) Ha a Föld és a légköre valóban folyamatosan, több mint 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, akkor az észak vagy dél felé tüzelő ágyúkba vezérlést kellene építeni, a keleti irányba kilőtt ágyúgolyóknak lényegesen messzebb kellene esniük a többieknél, míg a nyugat felé tüzelő ágyú löve- dékeinek pedig jelentősen közelebb kellene becsapódniuk. Való- jában azonban, függetlenül attól, hogy milyen irányba lőnek egy ágyúval, a lövedék által megtett távolság mindig azonos.

26. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

26) Gabrielle Henriet „Mennyország és Föld” című művéből idézve: „Ha a repülést Kopernikusz idején találták volna fel, nem kétséges, hogy látva a repülőgépek és a Föld forgásának sebessége közti összefüggést, Kopernikusz hamarosan rájött volna, hogy a Föld forgására vonatkozó megállapítása hibás. Ha a Föld, ahogy azt állítják, 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel forog, és egy repülőgép ugyanabba az irányba repül 500 mph (kb. 805 km/h) sebes- séggel, akkor nyilvánvaló, hogy célállomásától percenként távolabb kerül. Másrészről, ha a repülés a forgással ellentétes irányba történik akkor egy órán belül 1500 mérföld (kb. 2410 km) távolságot kellene megtennie, mivel a forgás sebességét hozzá kell adni a repülő sebessé- géhez. Ezenkívül azt is érdemes figyelembe venni, hogy a közelmúltban sikerült az 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) repülési sebességet elérni, amely a Föld állítólagos forgási sebességének felel meg. Tehát egy légi jármű, amely ezzel a sebességgel repülne a forgással megegyező irányba egyáltalán nem tenne meg semmilyen távolságot. A levegőben lebegne a fölött a pont fölött, ahol felszállt, mivel a két sebesség azonos.”

25. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

25) Ha a Föld és a légköre valóban folyamatosan, több mint 1 000 mp/h (kb. 1 600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, akkor az átlagos, 500 mph (kb. 805 km/h) sebességgel haladó kereskedelmi repülőgép soha nem tudna elérni egy keleti irányban fekvő célállomást, csak mikor őt az hátulról utolérné! Hasonlóképpen a nyugati irányban fekvő úticélokat háromszor gyorsabban kellene elérniük, de mégsem ez történik.

26. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

26) Gabrielle Henriet „Mennyország és Föld” című művéből idézve: „Ha a repülést Kopernikusz idején találták volna fel, nem kétséges, hogy látva a repülőgépek és a Föld forgásának sebessége közti összefüggést, Kopernikusz hamarosan rájött volna, hogy a Föld forgására vonatkozó megállapítása hibás. Ha a Föld, ahogy azt állítják, 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) sebességgel forog, és egy repülőgép ugyanabba az irányba repül 500 mph (kb. 805 km/h) sebességgel, akkor nyilvánvaló, hogy célállomásától percenként távolabb kerül. Másrészről, ha a repülés a forgással ellentétes irányba történik akkor egy órán belül 1500 mérföld (kb. 2410 km) távolságot kellene megtennie, mivel a forgás sebességét hozzá kell adni a repülő sebessé- géhez. Ezenkívül azt is érdemes figyelembe venni, hogy a közelmúltban sikerült az 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) repülési sebességet elérni, amely a Föld állítólagos forgási sebességének felel meg. Tehát egy légi jármű, amely ezzel a sebességgel repülne a forgással megegyező irányba egyáltalán nem tenne meg semmilyen távolságot. A levegőben lebegne a fölött a pont fölött, ahol felszállt, mivel a két sebesség azonos.”

27. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

27) Ha a Föld és légköre valóban folyamatosan, több mint 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, akkor a repülőgépek számára gyakorlatilag lehetetlen lenne leszállni ilyen gyorsan mozgó kifutópályákra, amelyek ráadásul a legkülönbözőbb égtájak felé mutatnak. A valóságban ezek a kitalált aggodalmak teljesen figyelmen kívül hagyhatók.

28. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

28) Ha a Föld és légköre folyamatosan, több mint 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, akkor a felhők, a szél és az egyéb időjárási jelenségek nem tudnának véletlenszerűen és kiszámíthatatlanul bármilyen irányba haladni, főképp nem tudnának eltérő magasságokban egyidejűleg ellentétes irányokba haladni.

29. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

29) Ha a Föld és légköre folyamatosan, több mint 1000 mp/h (kb. 1600 km/h) sebességgel kelet felé forogna, ezt valakinek valamiképpen látnia, hallania vagy éreznie kellene, ám a történelemben még soha senki nem tapasztalta ezt az állítólagos kelet felé irányuló mozgást; pedig még a legenyhébb nyugati szellőt is halljuk, érezzük és kísérleti úton mérni is tudjuk.

30. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

30) A Déli- és az Északi-sark kutatója, Sir James Clarke Ross, az „ Utazások a déli tengereken” című könyvében beszámol az 1839. november 27-i éjszaka tapasztalatairól, és arról a következtetéséről, hogy a Földnek mozdulatlannak
kell lennie:

„Az ég nagyon tiszta volt… ez lehetővé tette, hogy megfigyeljük a felhők magasabb rétegeit, amint a széllel pontosan ellentétes irányban mozogtak – ezt a körülményt gyakran rögzítik a meteorológiai naplókban mind az északkeleti, mind a délkeleti passzátszéllel kapcsolatban, és ezt a régi korok tengerészei is sokszor megfigyelték. Basil Hall kapitány is tapasztalta ezt a Tenerife szigeten található hegycsúcson, Strzelecki gróf ugyanerről számol be a Hawaii-szigeteken (Owyhee) található Kilauea vulkán megmászásakor, amikor elérte a 4000 láb (kb. 1200 m) magasságot, ahol már nem a passzát- szél hatása érvényesült, hanem egy ellentétes irányú, más páratartalmú és hőmérsékletű légáramlaté. Strzelecki gróf ezen felül az alábbi, látszólag rendellenes körülményekről is beszámolt: 6000 láb (kb. 1800 m) magasságban a légáramlat mozgása merőleges volt mindkét eltérő páratartalmú és hőmérsékletű alsóbb rétegre; eltérő páratartalmú és hőmérsékletű volt, de melegebb, mint a köztes réteg. Ezek a légköri jellegzetességek csak azzal az egyéb bizonyítékokkal
is alátámasztott ténnyel magyarázhatók, hogy a Föld nyugalomban van.”

31. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

31) A „Zetetic Cosmogony” című könyvben Thomas Winships a következőket állítja: „Képzeljük csak el, hogy milyen ereje lenne a levegőnek, ha egy 8 000 mérföld (12 800 km) átmé- rőjű gömbtest hozná mozgásba, amely óránként körülbelül 1000 mph (kb. 1600 km/h) sebességgel forog, miközben 65 000 mph (kb. 104 000 km/h) sebességgel az űrben száguld? Akkor próbáljuk meg „megfejteni”, hogy vajon egy ilyen gömb lakóinak a fejükön maradna-e a hajuk? Ha a Földgömb valóban a félelmetes 1000 mph (kb. 1600 km/h) sebességgel forog a tengelye körül, egy ilyen hatalmas tömeg szükségszerűen valami elképesztő száguldó szelet okozna az általa elfoglalt térben. Ez a szél csakis egy irányba halad- hatna, és minden, ami ezen forgó gömb „hatókörén belül” kerülne, mint például a felhők, feltétlenül ugyanabba az irányba mozogna. A sárkányrepülés bizonyítja, hogy a föld nyugalomban van és nem forog.”

32. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

32) Ha a „gravitációt” elég erősnek tartják ahhoz, hogy a világ óceánjait, épületeit, lakosait és a légkörét egy gyorsan forgó golyó felületéhez tapassza, akkor hogyan lehetne ugyanez a „gravitáció” annyira gyenge, hogy a hatása ellenére a kismadarak és repülőgépek fel tudnak szállni, és szabadon tudnak mozogni bármilyen irányba.

33. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

33) Ha a „gravitációt” egy olyan erőnek tekintik, amely képes az óceánok hatalmas kiterjedését egy gömb alakú Föld körül meghajlítani, hogyan lehetséges az, hogy a halak és egyéb lények képesek úszni egy ilyen erősen tartott vízben.

34. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

34) A tengerészkapitányoknak nagy távolságok megtételekor sem kell figyelembe venniük a Föld állítólagos görbületét. Mind az állandó irányszögű, mind a főköri navigációnál közönséges, tehát nem gömbi trigonometriát alkalmaznak, és a matematikai számítások során abból indulnak ki, hogy a Föld teljesen lapos. Ha a Föld valóban gömb alakú lenne, akkor ez a hibás feltételezés állandóan szemmel látható tévedésekhez vezetne. Az állandó irányszögű navigáció már több ezer éve tökéletesen működik mind az elméletben, mind a gyakorlatban, és mindemellett az óceánokon történő távolságmeghatározások során a közönséges trigonometria újra és újra pontosabbnak bizonyul, mint a gömbi trigonometria.

35. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

35) Ha a Föld valóban gömb alakú lenne, akkor az Egyenlítőtől délre fekvő valamennyi szélességi körnek dél felé haladva fokozatosan egyre kisebb kerületűnek kellene lennie. Ugyanakkor, ha a Föld egy lapos terület, akkor az Egyenlítőtől délre fekvő valamennyi szélességi körnek fokozatosan egyre nagyobb kerületűnek kell lennie, ahogy haladunk dél felé. Tény, hogy számos, az Egyenlítőtől déli irányba hajózó kapitány, aki a gömbföldelméletből indult ki, drasztikusan elszámította magát, sőt minél délebbre utaztak, annál inkább azt vallják a későbbiekben, hogy a Föld nem gömb alakú.

36. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

36) James Clark Ross kapitány az Antarktisz körüli hajóútjai során gyakran meglepődve jegyezte fel a hajónaplóba, hogy rendszeresen ellentmondásba kerültek a hajózási térképeikkel, és azt állította, hogy minden nap átlagosan 12-16 mérfölddel (kb. 19-26 km) számították el magukat a navigáció során, majd még délebben hajózva akár 29 mérföld (kb. 47 km) is volt az eltérés.

37. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

37) Charles Wilkes hadnagy 1838 és 1842 között az Egyesült Államok tengerészeti expedícióját vezette az Antarktiszra. A hajónaplóban megemlíti, hogy a számításaihoz képest rendszeresen keletebbre találták magukat, néha kevesebb mint 18 óra alatt akár 20 mérföld (32 km) eltérés is előfordult.

38. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

38) Thomas Milner tiszteletes elmondása alapján: “A déli féltekén hajózva a tengerészek gyakran hitték azt, hogy a Jóreménység fokától keletre vannak, mikor még attól nyugatra voltak, és az afrikai parthoz értek, amikor a számításaik szerint azt már maguk mögött kellett volna hagyniuk. Ez a szerencsétlenség történt a Challenger nevű kitűnő fregattal is 1845-ben. Hogyan tűnt el Őfelsége „Conqueror” nevű hajója? Hogyan szenvedhetett annyi más kiváló hajó, csendes időben, nem csak sötét éjszaka és ködben, de fényes nappal is hajótörést – az előbbi eset a partoknál történt, az utóbbi víz alatti szikláknál – azért, mert rosszul kalkuláltak a navigáció során?” A válasz egyszerű: mivel a Föld nem gömb alakú.

39. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

39) A “The Australian Handbook, Almanack, Shippers’ and Importers’ Directory” (Ausztrál Kézikönyv és Almanach – Hajós fuvarozók és importőrök jegyzéke) című könyvben található gyakorlati távolsági mérések alapján a Sydneyt és Nelsont összekötő egyenes vonal mentén a távolság 1 550 mérföld (kb. 2 500 km). A hosszúsági fokaik közti eltérés 22 fok, 2’14”. Ezért, ha 360-ból 22 fok 2’14” 1 550 mérföldnek (kb. 2 500 km) felel meg, akkor az egész Földnél ez 25 182 mérföldet (kb. 40 500 km) jelentene. Ez nagyobb az állítólagos gömbföld Egyenlítő mentén mérhető kerületénél is, és 4 262 mérfölddel (kb. 6 860 km) hosszabb, mint a Sydneynél található déli szélességi kör mérete lenne a gömbföldön az említett arányok mellett.

40. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

40) A Chilébentalálható Horn-fokésazausztráliai Melbourne-ben fekvő Port Philip közti távolság 10 500 mérföld (kb. 16 900 km) a hosszúsági fokokat tekintve a különbség 143 fok. Ezekkel az arányokkal számolva, 360 fokra vetítve ez egy 26 430 mérföld (42 500 km) hosszú szélességi kört jelentene, amely több mint 1 500 mérfölddel (kb. 2 500 km) hosszabb mint a Föld feltételezett egyenlítői kerülete, és több ezer mérfölddel hosszabb mint amennyinek egy ilyen délen fekvő szélességi körnek lennie kellene.

41. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

41) Hasonló számításokat végezve a dél-afrikai Jóreménység-foka és az ausztráliai Melbourne vonatkozásában, a 35,5 foknál ez több mint 25 000 mérföldet (40 000 km) jelent, amely egyenlő vagy hosszabb, mint a Föld feltételezett egyenlítői kerülete. Az ausztráliai Sydney és az új-zélandi Wellington vonatkozásában a 37.5 foknál végzett számítások szerint a Föld kerülete itt még ennél is hosszabb, 25 500 mérföld (41 000 km)! A gömbföldelmélet alapján a Föld kerülete a 37,5 szélességi körnél mindössze 19 757 mérföld (31 800 km) lenne, majdnem 6 000 mérfölddel (kb. 9 200 km) kevesebb, mint amit a gyakorlati mérések eredménye mutat.

42. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

42) A gömbföldmodellben az Antarktisz egy jeges földrész, amely a déli szélesség 78. és 90. foka közt a gömb felszínét borítja, tehát a Föld kerülete itt nem lehet hosszabb 12 000 mérföldnél (kb. 19 300 km). Ugyanakkor az első felfedezők közül sokan, többek között Cook kapitány és James Clark Ross, amikor megpróbálta körbehajózni az Antarktiszt, az 3-4 évig is eltartott, és közben 50 – 60 000 mérföldet (80 -95 000 km) is megtettek. A Chal- lenger nevű brit hajó is körbehajózta – bár nem közvetlenül – az Antarktiszt és 69 000 mérföldet (111 000 km) tettek meg. Ez teljes mértékben összeegyeztethetetlen a gömbmodellel.

43. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

43) Ha a Föld valóban gömb alakú lenne, akkor számos, a déli féltekén közlekedő repülőgépjáratnak a legrövidebb és leggyorsabb útja az Antartktisz felett vezetne, pl. a Santiago de Chile és az ausztráliai Sydney közti járat. Az Antarktisz felett vezető leggyorsabb és legrövidebb útvonal helyett ezek a járatok minden lehetséges irányba elkerülik az Antarktiszt, azt állítva, hogy ott a hőmérséklet túl alacsony a repüléshez. Tekintetbe véve, hogy számos járat repül az Antarktisz irányába / irányából / felett, és hogy a NASA azt állítja, hogy megfelelő technológia áll a rendelkezésükre a Földön tapasztalhatónál
jóval hidegebb (és melegebb) körülmények között is üzemeltetni járatokat, így ez a kifogás egyértelműen nem más, csak kifogás, és ezeket az irányokat nem azért kerülik el, mert lehetetlen lenne a megvalósításuk.

44. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

44) Ha a Föld valóban gömb lenne, és az Antarktiszon túl hideg lenne ahhoz, hogy átrepüljenek felette, akkor Sydneyből Santiagóba az egyetlen logikus útirány az lenne, ha egyenesen átrepülnék a Csendes-óceánt, a teljes út során végig a déli féltekén maradva. Ha mindenképpen szükséges lenne, a repülőgépeket meg lehetne tankolni Új-Zélandon vagy más köztes célponton a déli féltekén. Valójában azonban a Santiago-Sydney járatok keresztülhaladnak az északi féltekén, és a LAX-on (Los Angeles-i Nemzetközi Repülőtér) vagy más észak-amerikai repülőtéren állnak meg, mielőtt folytatnák az útjukat újra a déli félteke felé. Ezeknek az öncélú kitérőknek semmi értelme sincs a gömbföldön, de tökéletesen érthetőek, és egyenes vonalat képeznek a laposföld térképén.

45. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

45) A gömbföldön a dél-afrikai Johannesburg és az Ausztráliában fekvő Perth között a legrövidebb út az lenne, ha egyenesen átrepülnék az Indiai-óceánt, miközben kényelmesen meg lehetne tankolni Mauritiuson vagy Madagaszkáron. Érdekes módon
azonban a legtöbb Johannesburg-Perth járat Dubaiban, Hongkongban vagy Malajziában áll meg, aminek semmi értelme sincs egy gömb- földön, de teljes mértékig érthető, ha megnézzük a laposföld térképét.

46. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

46) A gömbföldön a dél-afrikai Fokváros és az Argentínában fekvő Buenos Aires között a legrövidebb út az lenne, ha egyenesen átrepülnék az Atlanti-óceánt, végig ugyanazon a széles- ségi fokon, ehelyett azonban valamennyi járat először az északi féltekén fekvő helyeken áll meg, úgy mint London, Törökország vagy Dubai. Ebben az esetben is elmondható: mindennek semmi értelme egy gömbföldön, de teljes mértékig logikus megoldás, ha a laposföld térképéből indulunk ki.

47. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

47) A gömbföldön a dél-afrikai Johannesburg és a Brazíliában fekvő Sao Paolo között a legrövidebb út az lenne, ha végig a déli szélesség 25. fokán repülnének, ehelyett azonban szinte valamennyi járat az északi szélesség 50. fokánál fekvő Londonban áll meg először tankolni. Az ilyen nevetséges helyen történő megállásnak a valóságban az az egyetlen oka, hogy a Föld lapos.

48. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

48) A gömbföldön a Chilében fekvő Santiago és a dél-afrikai Johannesburg közötti repülőgépjárat esetén a legegyszerűbben útvonal az lenne, ha a déli féltekén repülne a Baktérítő alatt, ehelyett azonban érdekes módon valamennyi járat az északi féltekén, a Ráktérítő mellett fekvő Szenegálban száll le először tankolni. Ha az útvonaltervet egy laposföld-térképen nézzük, akkor teljesen világos, hogy miért, hiszen Szenegál pontosan félúton fekszik a két várost összekötő egyenes vonal mentén.

49. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

49) Ha a gömbföldet egy 93 millió mérföld (kb. 150 millió km) távolságban található Nap melegítené, akkor teljesen lehetetlen volna, hogy egyszerre legyen tikkasztó nyár Afrikában és csupán néhány ezer mérfölddel (kilométerrel) távolabb dermesztő tél az északi- és a déli-sarkvidéken, úgy, hogy ott csak minimálisan vagy egyáltalán nem érzékelhető a Nap hője. Ha a Szaharáig 93 millió mérföldet (kb. 150 millió km) tesz meg a Napból érkező hő, akkor teljesen abszurd azt állítani, hogy az innen már csak 4 000 mérföldnyire (kb. 6 400 km – 0.00004%) fekvő Antarktiszig teljes mértékig megsemmisül ez a tikkasztó forróság, és ilyen drasztikus különbség jön létre.

50. Bizonyíték, a Föld nem egy gömb

50) Ha a Föld valóban gömb lenne, az Északi- és a Déli-sarkvidéken, valamint az Egyenlítőtől ugyanolyan távolságra fekvő északi és déli szélességi körökön hasonló körülményeknek és jellegzetességeknek kellene érvényesülniük pl. azonos hőmérsékletnek, évszakoknak, egyforma hosszúságú napoknak, növény- és állatvilágnak. Ezzel szemben az Északi- és a Déli-sarkvidékek, valamint az Egyenlítőtől ugyanolyan távolságra fekvő északi és déli szélességi körökön fekvő területek nagyfokú eltéréseket mutatnak, ami teljes mértékben ellentmond a gömbföldelméletnek, és tökéletesen megfelel a laposföld-elméletnek.

Nyomtatott könyv rendelés!
Vásárlásoddal támogatod a szerző további műveinek fordítását.
https://777media.hu/termekkategoria/konyv

Hívj meg egy kávéra minket! Segíts nekünk A non-profit szervezet weboldalának üzemeltetéséhez szükséges szervereket és webes szolgáltatásokat, minden adomány segít, legyen az bármilyen kicsi is. Ha tetszik amit csinálunk és tetszenek a blog posztok, akkor támogass egy kávé összegével a BuyMeACoffee platformon.

JELENLEG ÓRIÁSVÁLLALATOK URALJÁK AZ INFORMÁCIÓS PIACOT, ÉS EZEK KÉNYÜK-KEDVÜK SZERINT CENZÚRÁZNAK
A YouTube - Google, Facebook, Twitter - CENZÚRÁZZA az IGAZ politikai, vallási, covid19 és laposföld tartalmakat és NEM a legújabb és legjobb videókat hozza fel neked a keresés során! 2015 től megváltoztattatták a keresési algoritmusokat és kizárólag a PROPAGANDÁT láthatod nem az igazságot!

KUTATÁSHOZ AJÁNLOTT BÖNGÉSZÉS 
DuckDuckGo egy új böngésző és adatbázis, ami még NEM REJTI EL algoritmusokkal az igaz tartalmakat az interneten! Próbáld ki, keress rá ugyanarra a tartalomra és meglátod, a Googleban nem jeleik meg, azaz el van direkt rejtve előled, hogy ne tudd meg az igazságot!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Shopping Cart
Scroll to Top